Amikor befejeztem a Lowdeni boszorkányhajszát, már tudtam, hogy Lottie és Hunter történetét folytatni fogom egy újabb regényben. Ez a regény lett a Gyilkosság a krimifesztiválon, a Felföldi rejtélyek sorozatom második része, ami nemrég el is készült. Vagyis a folytatás sosem volt kérdéses, csak az, hogy ezúttal a minden lében kanál újságírónő és a mogorva nyomozó milyen ügyben fognak nyomozni.
A történeteimnek a nyomozás az a része, amit mindig előre kitalálok. Mondhatjuk úgy, hogy addig neki sem állok az írásnak, míg nincs egy hullám, egy gyilkosom és egy indítékom. Teljesen változó, hogyan jut eszembe ez a hármas. Általában valamiről asszociálok valamire, és az magával hoz egy ötletet, ami néha elég vicces szokott lenni. Főleg mivel a kiindulási pontnak sokszor köze sincs egy bűncselekményhez. :D
Gondoltam, most, hogy a Gyilkosság a krimifesztiválon kézirata már az előolvasóknál van, elmesélem nektek, honnan jött a regény alapötlete. :-)
Szóval lassan négy éve csöppentem bele az írós világba, és ebből a négyből egyben könyvesblogger is voltam. A Magyar Szerzők Könyvei Magazinba írtam cikkeket könyvekről, és recenziókat is vállaltam. Annak a híve vagyok, hogy a könyvértékeléseknél nem csak a pozitívumokat, hanem a negatívumokat is le kell írni, amit viszont nem mindenki szeret. Történt is egy olyan eset, hogy egy teljesen szerkesztetlen, helyesírási és stilisztikai hibáktól hemzsegő, de tök jó ötleten alapuló regényről kellett megírnom a véleményemet. És őszintén meg is írtam, mit gondolok (jó ötlet, rossz minőségű megvalósítás), amivel a nyakamba kaptam egy gyűlöletcunamit az írótól, az író barátaitól, de még más írótársaktól is.
Maradjunk annyiban, hogy meghatározó élmény volt. Akkor nem találtam benne túl sok humort, de már akkor is éreztem, hogy ez mennyire hasznos tapasztalat. Azóta is alapjaiban meghatározza, hogyan állok hozzá a regényeimre érkező negatív kritikákhoz. Így utólag pedig külön örülök, hogy megtörtént ez az eset, ugyanis ez adta az alapötletet az új regényhez, ami azzal indul, hogy megölnek egy kritikust, vélhetően a könyvkritikái miatt.
Persze személy szerint az eset egy résztvevőjét sem írtam bele a könyvbe. Csupán ihletet merítettem az eseményekből, a személyiség jegyekből és a viselkedésekből. Mutatok is egy részletet! :-)
"– Geraldine úgy nézett rám, hogy ha szemmel ölni lehetett volna, akkor ott helyben belefulladok anyád isteni tőkehal levesébe. Azóta levegőnek néz, amikor találkozunk, nem mintha bánnám – forgatta a szemét Sam.
– Pedig ugyanannál a kiadónál vagytok, nem? Te, Briana és Geraldine. Nem kellemetlen így? – kérdezte Lottie kíváncsian, mire Sam csak megvonta a vállát.
– Általában csak az ilyen eseményeken találkozunk, mint ez a mostani, egyébként nem is beszélünk. Azt hallottam, hogy Briana és Geraldine régen nagy barátnők voltak, de aztán valamin összevesztek, vagy legalábbis most itt a fesztiválon alig szólnak egymáshoz. Elárulom neked – hajolt közelebb cinkosan Lottie-hoz –, hogy az írók nagyon gonoszok tudnak ám lenni egymással, és én sem vagyok jobb. Most is épp azt gondolom, hogy Geraldine olyan, mint egy banya, aki legbelül tele van sunyisággal, amit általában jól elrejt, de azért egy-egy pillanatra kilóg a lóláb. Ez pedig nem túl kedves gondolat.
Lottie nem bírta megállni, felnevetett.
– Lehet, hogy nem túl kedves, de találó.
– Hát majd kiderül. Van egy olyan gyanúm, hogy a holnapi könyvbemutatómon kavarni fog valamit.
– Azért csak nem. Azzal magát járatná le.
– És szerinted erre ő magától rájön? – grimaszolt viccesen Sam. – Amikor megjelent Blackwood kritikája a könyvéről, elkezdett kommentelni, és szidta Blackwoodot, meg próbálta megvédeni a könyvét, és persze a pasas egy rohadék volt, eszembe sincs védeni, na de Geraldine hogy lehet olyan idióta, hogy egy kritika alatt nyilvánosan kezd el hisztériázni?! Minden épeszű író tudja, hogy negatív véleményhez nem szólunk hozzá, mert abból csak rosszul jöhetünk ki. Ha annyira zavarja, panaszkodjon négyszemközt a barátainak, vagy gurítson le pár piát, zabáljon csokit, vagy mit tudom én, mi nyugtatja meg, de ne nyilvánosan csináljon magából hülyét. Egyébként – halkította le a hangját Sam – állítólag utána vissza is estek az eladásai. Persze azt mondta, a kritika miatt, de lefogadom, hogy a hisztije riasztotta el az olvasókat."
Sam egyébként az egyik kedvenc mellékszereplőm. :-) Nagyon bírom, hogy finomkodás nélkül kimond mindent, bevállalva azt, hogy ezzel nem lesz túl közkedvelt. De a krimifesztivál többi résztvevőjét is nagyon szerettem írni, meg úgy általában a krimifesztiválon játszódó jeleneteket. Hamarosan elkezdjük a kézirat szerkesztését, majd írok arról is, mert az is izgalmas téma. A könyv várható megjelenése 2022. tavasz. Én már nagyon várom, hogy ti is olvassátok! :-)
Addig pedig ajánlom figyelmetekbe Lottie és Hunter előzménynovelláját:
MEGRENDELHETŐ:
MEGJELENT!
Ha másra is kíváncsi vagy tőlem, olvass bele a regényeimbe:
Mindegyik regény nyomtatott és elektronikus formában is megrendelhető tőlem a FairBooks Kiadó webshopján keresztül utánvéttel és online bankkártyás fizetéssel is, akár dedikáltan. A nyomtatott könyvek mellé ajándék könyvjelzőket adunk:
A regényeim megtalálhatóak a következő helyeken is:
.JPG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése