Megyeri Judit - Jud Meyrin: Holttest az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.)

Flóra annyira belemerült a gondolataiba, hogy alig hallotta meg Tibi kérdését.

– Hová rohant Ben?

– Valami dolga van – mormolta Flóra, és közben azon agyalt, tényleg igaz-e az, amit Ben állít. A polgármester lelövette a lányát, majd megölette a barátját is? Annyira szürreális volt az egész, Flóra háta lúdbőrözött attól, amit Bentől megtudott.

Nem ismerte személyesen Makai Gábort, de a plakátokról és a szórólapokról könnyedén fel tudta idézni a férfi őszbe forduló haját és markáns állát. Más politikusokkal ellentétben a kiállása azt sugallta, hogy megbízhatnak benne az emberek, és ezt a tettei sem cáfolták meg. Már háromszor választották újra, Rózsakő virágzott az irányítása alatt, most pedig a városban nyílik meg Dunántúl első, nemzetközi forgalmat bonyolító reptere. Flóra könnyedén el tudta képzelni, miért nem hitt senki Bennek, amikor megvádolta a férfit. Makai érinthetetlen volt. Szilárd bizonyíték nélkül mindenképp.

Dél körül Alex állított be a kávézóba. Grafitszürke öltönyt viselt, fekete haja tökéletesen be volt lőve, és a sötét borosta csak még inkább kiemelte fekete szemét. Flóra egy pillanatra eltöprengett rajta, miért nincs Alex semmilyen hatással rá. Pedig jóképű, sokkal jóképűbb, mint Ben, és ha akar, igazán elbűvölő tud lenni, mégsem mozgatott meg benne semmit.

– Te meg mit keresel itt? – kérdezte a férfitól hűvösen.

– Látom, még mindig haragszol a tegnapi miatt – állapította meg Alex a pultnak támaszkodva.

– Csodálkozol rajta?

– Rendben, beismerem, elhamarkodottan következtettem, és bocsánatot kérek. – Alex felvillantott egy szívdöglesztő mosolyt. – Megint jóban vagyunk?

– Csak akkor, ha többet nem utalsz rám vadmacskaként.

– De azért gondolni gondolhatok?

– Alex!

– Oké, oké, befejeztem! – A férfi megadóan felemelte a kezét.

Flóra megcsóválta a fejét.

– Kérsz egy kávét?

– Nem raksz mérget a poharamba, ugye? – vigyorodott el Alex.

– Nem. De csak azért, mert nem akarok még egy hullát a kávézóba.

– Még szerencse!

Alex önelégülten figyelte, ahogy Flóra csészéket vesz elő és kávét készít, mintha egy pillanatig sem kételkedett volna benne, hogy végül megbocsátást nyer. Flóra fintorogva rakta tálcára a két teli csészét, és az asztalok felé biccentett.

– Leülünk? Beszélni szeretnék veled valamiről.

Kijött a pult mögül, és vetett egy pillantást Mónikára; a pincérlány alig tudta levenni a szemét Alexről, még a rongyot is kiejtette a kezéből, amivel épp a pultot törölgette. Flóra kis híján hangosan felnevetett a látványtól.

Aznap egész sok vendégük volt, bár a kávézó korábbi forgalmától még mindig messze elmaradtak. Flóra az egyik ablak melletti asztalhoz vezette Alexet, ahol biztos lehetett benne, hogy senki nem hallgatja ki őket.

– Miről van szó? – kérdezte a férfi, miután leültek.

– Benről. Ma reggel mesélt a polgármesterrel kapcsolatos gyanújáról.

– Basszus, ez komoly?! – Alex meglepettnek tűnt. – Pár napja javasoltam neki, hogy avasson be, de akkor még rohadtul tiltakozott ellene. Mi a véleményed?

– Az, hogy Ben olyasmiért vádolja magát, ami nem az ő hibája.

– Igen, de erről úgysem tudod meggyőzni. – Alex komor pillantást vetett Flórára. – Úgy gondolja, miatta lőtték le a lányt, és a rögeszméjévé vált, hogy le kell buktatnia a tettest. Az sem segít, hogy azóta alig van ügyfele. Makai úgy intézte, hogy a városban mindenki tudomást szerezzen arról, hogy Ben megrágalmazta, ezzel pedig jól aláásta a nyomozóiroda hírnevét. A meglévő ügyfelei leléptek, újak pedig alig jönnek.

– Bent megviseli a helyzet, ugye?

– Megviseli? – húzta el a száját a férfi. – Ez kurvára enyhe kifejezés! Teljesen rá van pörögve, hogy lebuktassa Makait. Sosem fogja beismerni, hogy ezúttal vesztett, és ez az ügy meghaladja a lehetőségeit, inkább fejjel rohan a falnak. Ez ilyen hülye amcsi kattanás nála.

– Ezért akarta annyira, hogy megbízzam a nyomozással, ugye? Úgy gondolja, hogy Gálffyt is a polgármester ölette meg, és bízik benne, hogy ezúttal el tudja kapni. ‒ Flórát minden igyekezete ellenére elöntötte a csalódottság. Eddig sem voltak illúziói, tudta, hogy Ben a pénz miatt vállalta a nyomozást, de azért jó volt arra gondolni, hogy közben rajta is segíteni akar. Most azonban már tudta, hogy az egyetlen célja Makai leleplezése.

– Ne vedd magadra, nem akart átverni – mondta Alex kedvesen, és Flóra hálásan a férfira mosolygott.

– A lényeg, hogy tisztázzon minket, a többi nem számít.

Miután Alex elment, Flóra visszasétált a pultba Mónika mellé.

– Ismered Karai Alexet? – suttogta izgatottan a pincérnő. – Tibi mondta, hogy reggel Ben Burke-kel pusmogtatok valamit apád irodájában, most meg Alexszel kávézol…

– Megbíztam Bent, hogy segítsen tisztázni a Gálffy halála miatt kialakult helyzetet – fogalmazott Flóra némileg ködösen. – Alex pedig besegít. Egyébként mindkettőjükkel egy osztályba jártam középsuliban.

– Hogy te mekkora mázlista vagy, Flóra!

– Nem is tudom… – mormolta Flóra. – Alex a gimiben az összes csaját a szülei jakuzzijában csábította el egészen addig, amíg az apja rajta nem kapta. Állítólag jó nagy patáliát csapott. Ben akcentusa pedig a körülötte lévő lányok számával változott. Ha volt olyan a közelben, aki tetszett neki, akkor felerősödött, ha nem, akkor szinte tökéletesen beszélte a magyart. És még ma is ugyanilyenek, csak a módszereiken csiszoltak kicsit.

Mónika elkezdte visszarakni a polcra az elmosott poharakat, és közben megcsóválta a fejét.

– Szerintem te nem látsz a szemedtől.

– Nem azt mondom, hogy nem jóképűek, hanem azt, hogy ugyanolyan komolytalanok és felelőtlenek, mint régen.

– Biztos vagy benne? Olvastam egy cikket a neten nemrég, hogy Alex apja szinte már teljesen visszavonult az üzlettől, és mindent a fia intéz. Benről meg annyit, hogy a szomszédomban lakó néni már rég a híd alá került volna nélküle, az unokaöccse ugyanis át akarta íratni a saját nevére a lakását. A rendőrség nem foglalkozott vele, de Bennek sikerült lefülelnie, és a végén még csak pénzt sem kért a nénitől. Egyik sem tűnik se komolytalannak, se felelőtlennek nekem.

– Jó, talán túloztam egy kicsit, de tudod, elég nehéz felnőtt férfiként tekintenem rájuk a régi gimis emlékek miatt.

Flórának eszébe jutott a ma reggeli majdnem-csók pillanat, és elvörösödött. Akkor nagyon is felnőtt férfiként tekintett Benre, sőt még mindig úgy érezte, mintha apró pillangók repdesnének a gyomrában. Közben egyértelműbbnek tűnt, mint valaha, hogy nem szabad belebonyolódnia Benbe, és nem csak a nőcsábász hajlamai miatt. Bár nem Ben az oka, hogy rálőttek arra a lányra, de balhés az élete, ez egyértelmű. Flóra pedig Márk után nyugalomra vágyott, nem zűrökre.

Ennek ellenére egész délelőtt Benen rágódott. Egyik pillanatban arról győzködte magát, hogy Mónikának igaza van, és Ben sokkal felelőségteljesebb, mint amilyen volt. A másik pillanatban pedig szidta magát, hogy egyáltalán elgondolkozik a lehetőségén annak, hogy bármi is lehet köztük. Már egészen belezakkant a fura, skizofrén vitába, amit saját magával folytatott, amikor észrevette, hogy Krisz és Dorka közelednek a járdán. Dorka a szokásos farmer-póló szerelését viselte, Kriszen viszont nem a szokásos kockás ing volt, hanem egy vadonatújnak tűnő, elegáns ezüstszürke, ami egészen jól állt mackós alakján. Elmentek az Ambrózia kirakata előtt, és Flóra még épp elkapta Krisz átható, szenvedélyes pillantását, amit a mellette sétáló lányra vetett.

Ezek szerint jól sejtette, Krisz tényleg beleesett Dorkába. És bár Dorkán elég nehezen lehetett kiigazodni, de Flórának volt egy olyan sejtése, hogy a lánynak is tetszik Krisz. Talán ők szerencsésebbek lesznek, és megkapják a saját happy endjüket.

Flóra körülnézett a kávézóban, ami még mindig valahogy furán szomorúnak tűnt. Mintha a falak magukba szívták volna a péntek esti gyilkosságot, és nem tudnának szabadulni az emlékétől. Flóra mélyet sóhajtott. Igazán ráférne az Ambróziára egy kis boldogság. Talán majd Dorkáról és Kriszről átragad egy kevés a kávézóra is.

Következő rész

Előző rész

Legyél az oldalam rendszeres olvasója, hogy soha ne maradj le az új bejegyzésekről:

Feliratkozás

KEDVEZMÉNYES ELŐRENDELÉS:

Szeptember 25-ig a második kiadást 30% kedvezménnyel 4590 Ft helyett 3200 Ft-ért:

Jud Meyrin: Holttest az Ambróziában