Itáliai rejtélyek - beleolvasó
1. fejezet
A nap sugarai úgy szikráztak a pályán, mintha a síelők gyémántszőnyegen siklanának. Minden csupa kék volt, és csupa hó. Idefönt még fák sem nőttek. Csak jóval lejjebb törte meg a fenyők sötétzöldje a fehérséget, a völgyben elterülő város apró makettnek látszott csupán. Lily gyomra felkavarodott.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Az elmúlt hét legnépszerűbb bejegyzései
-
Alig pirkadt odakint, de Gilbert már bent volt az irodájában. Egész éjszaka álmatlanul forgolódott. Észre kellett volna vennie Alinda tapasz...
-
Ebben a posztban fogom összegyűjteni a magyarul megjelent, magyar és külföldi szerzők által írt romantikus krimi zsánerű könyveket. Vagyis m...
-
Később, amikor véget értek a beszédek, és a színpadon elkezdett játszani a zenekar, Gilbert felkérte táncolni. Alinda már meg se nagyon lepő...
-
– Nem kövérít? – kérdezte aggodalmasan az agár vékonyságú nő, és hol jobbra, hol balra fordult a tükör előtt, kritikusan szemlélve lapos fen...
-
Múlt héten befejeztem az Elveszettek szigete kéziratát. Ez a regényem lesz a Felföldi rejtélyek negyedik része , de persze egy teljesen öná...
-
Nem fogok túl nagy újdonságot mondani azzal, hogy a romantikus krimi a kedvenc zsánerem. Folyamatosan vadászok az ilyen típusú könyvekre, és...
-
Kedves Olvasók! Úgy döntöttem, hogy a Boldogságra kényszerítve történetem teljes egészében ki fog kerülni a blogra, mivel nem lesz belőle ut...
-
Kezdi kinőni magát az oldal, és egyre nehezebb rajta tájékozódni. Míg erre nem találok egy véglegesebb megoldást, ideiglenesen készítek egy ...
-
Túl gyorsan odaértek a Temze-parti épületkomplexumhoz. Alinda a vizsgálatok alkalmával járt már itt, ám most nem azon a bejáraton mentek be,...
-
A múlt heti posztomnál felmerült az írók felelőssége is annak kapcsán, hogy az olvasók egyre kevésbé szeretnek magyar szerzők könyveiről vél...