Alinda a jelenkori művészet szemináriumon ült, amikor megjött az üzenet. A mobilja halkan rezgett, felvillant a feladó neve: Népességgyarapítási Intézet. Nagyot nyelt, és lefelé fordította a telefont.
Csak két hét telt el azóta, hogy kitöltötte a kérdőívet, majd elküldte a jelentkezést. És egy hét, hogy bent járt a vizsgálatokon és az elbeszélgetésen. Nem gondolta, hogy ilyen gyorsan mennek majd a dolgok. Azt hitte, lesz várakozási idő, vagy legalábbis őt azok mögé sorolják, akiknek kötelező jelentkezni a programba. Ezek szerint mégsem.
Egyrészt örült, mert már az a kevés tartaléka is fogyóban volt, amit sikerült az elmúlt egy-két évben félretennie, másrészt megrettent, mert ezzel minden még valóságosabbá vált. Hamarosan ki kell választania magának valakit, akihez férjhez megy, és ahányszor ez az eszébe jutott, teljesen lefagyott.
A tanárra függesztette a szemét, aki Damien Hirst Verity című szobráról magyarázott épp, oda-vissza sétálva a terem elején függő monitor előtt. Alinda bámulta az acélból és bronzból készült női alak dudorodó hasát, benne az anatómiai részletességgel megformázott magzatot, és olyan hevesen tört rá a rosszullét, hogy majdnem elhányta magát.
Nem tudta, hogyan sikerült átvészelnie az órát, de semmire sem emlékezett abból, amit a tanár mondott. Remegő lábbal botorkált hazafelé a szürkületbe burkolózó utcákon, fel az üres lakásba.
Kerry november elején költözött el, közvetlenül az esküvője után. Alindának aznap este a szokásosnál is jobban hiányzott a barátnője.
Lehámozta magáról a kabátját, a fogasra hajította, és hevesen dobogó szívvel ment a konyhába. Az ujjai remegtek, ahogy megnyitotta az e-mailt a mobilján. A három profilképre és az alattuk lévő néhány, szűkszavú mondatra pillantott.
Ennyiből kellene eldöntenie, kit válasszon?!
Kor, foglalkozás, hobbi. Semmi konkrétum, és szigorúan csak a keresztnév. Nem mintha a kép alapján ne lehetne utánanézni ennél többnek róluk, és biztos sokan meg is tették, de Alindát első pillantásra egyik férfi sem érdekelte annyira, hogy kutasson utána.
Le-fel görgette a mobil képernyőjét, közben alig fogta fel a szavakat, a fotók összefolytak a szeme előtt. Az dübörgött a fejében, hogy két heti bérleti díjra elegendő pénze maradt. Hiába próbált olyan munkát keresni, amit az egyetem mellett is végezhet, semmit sem talált. Persze teljes állásba rengeteg helyre felvették volna, de akkor abba kellene hagynia az egyemet, vagy legalábbis halasztania kéne, ennek pedig még a gondolatát sem bírta elviselni.
A festés az élete, egyedül ez az, ami boldogságot adott neki, ami elviselhetővé tette a mindennapokat. Ám az ösztöndíja egyszerűen nem elég… Muszáj kiválasztania egyet a három férfi közül, méghozzá gyorsan!
Végül jobb ötlet híján a legidősebb mellett döntött. Ő talán józanabbul gondolkodik, mint a fiatalok, Alindának pedig egy józan férfi kellett, akire lehet észérvekkel hatni. Negyven éves… Majdnem duplaannyi, mint ő. Alindának összerándult a gyomra, és figyelmeztetnie kellett magát, hogy most pusztán a túlélés a cél.
Gyorsan elküldte a választ, mielőtt meggondolná magát. Mielőtt a hangocska a fejében, ami egyre csak azt hajtogatta, hogy a házasságot nem alacsonyíthatja le csupán az anyagiakra, meggyőzné.
Később, amikor bebújt a takaró alá, és leoltotta a villanyt, újra elővette a telefonját, és megnyitotta a fényképet. Hosszan nézte a férfi arcát, sötét, hullámos haját, vastag, szigorú vonású szemöldökét. Halványzöld szeme hűvösen csillogott, kicsit szögletes álla céltudatosságot sugallt. Kutatóbiológusként dolgozott, a genetika volt a fő szakterülete, szabadidejében teniszezett és futott.
Fut, te jó ég!
Alinda utált sportolni, inkább bevackolta magát a fotelbe egy jó könyvvel és némi csokoládéval.
Hogy különbözhetnek ennyire egymástól? Nemcsak szakmailag, de még az érdeklődési körük is. Hogy lehet ez a férfi a tökéletes párja?!
Gilbert. Még a neve is annyira idegenül cseng. Mit fog kezdeni vele?
Legyél az oldalam rendszeres olvasója, hogy soha ne maradj le az új bejegyzésekről:
Ha szeretnéd egyben elolvasni az egész történetet:
FairBooks Kiadó - nyomtatott - UTOLSÓ PÉLDÁNYOK!
FairBooks Kiadó - e-könyv:
További lelőhelyek:
INGYENES augusztus 4-ig a FairBooks Kiadó webshopjában!
MEGJELENT!
A Rózsakői rejtélyek befejező kötete már megvásárolható:
FAIRBOOKS: A Kristály Villa titka
LIBRI: A Kristály Villa titka
BOOKLINE: A Kristály Villa titka
LÍRA: A Kristály Villa titka
KÖNYVTÜNDÉR: A Kristály Villa titka
ÁLOMGYÁR: A Kristály Villa titka
BOOK24: A Kristály Villa titka
OLVAS.HU: A Kristály Villa titka
Ha csak attól a férfitól számíthatsz segítségre, aki gyűlöl, a következmények beláthatatlanok…
Rády Emma tíz évvel korábban bosszút akart, ami azonban halállal végződött. Ugyan a börtönt megúszta, és új életet kezdett Rózsakőn, de a múltja továbbra is kísérti. Aztán egy éjjel bántalmazás hangjait hallja a szomszédból, és elhatározza, hogy nem hagyja annyiban. Hisz a saját bőrén tapasztalta, milyen az, amikor mindenki hátat fordít a családon belüli erőszak áldozatainak. Ám aki a segítségére lehetne, teljes szívéből gyűlöli.
Újvári Péter főhadnagy élete tönkrement. Megkeseredett és magányos Emmának köszönhetően. Amikor a nő felbukkan, minden erejével el akarja utasítani a kérését, és messzire akarja kergetni magától, nem csupán azért, amit Emma egykor vele tett. Hanem a mocskos és teljesen helytelen vágy miatt is, amit a nő iránt érez. De túl mélyen gyökerezik az ösztöne, hogy segítsen a bajba jutottakon.
Péter kénytelen-kelletlen nyomozni kezd, és Emmával olyasmire bukkannak, amire egyáltalán nem számítottak: Rózsakő eddigi legelborultabb gyilkosára. De vajon lehet esélyük ellene? És a gyűlölet tényleg átalakulhat szerelemmé, vagy ők ketten együtt még a gyilkosnál is nagyobb káoszba fullasztják Rózsakőt?
HA VALAMI KÜLÖNLEGESRE VÁGYSZ:
Két sorozat - két nyomozó - egy őrült kaland.
Olvasd el Tristan (Felföldi rejtélyek) és Ben (Rózsakői rejtélyek) közös nyomozását:
.jpg)
FairBooks webshop: Vérbeli detektívek - nyomtatott, Vérbeli detektívek - e-könyv
Olvass bele a regényeimbe, és menj biztosra:
Ha tetszett, itt tudod megvenni a könyveket nyomtatva és elektronikusan is:
FairBooks Kiadó (akár dedikálva is)
.JPG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése