Alinda megállt a hatalmas, barna téglás épület bejárata előtt. Idegességtől forró arcát csípte a hideg. Az eszével tudta, hogy a házasság jelenleg az egyetlen lehetősége, de a szíve, a lelke még mindig tiltakozott.
– Kerry, biztosan helyes, amit teszek? – nézett kétségbeesetten a barátnőjére, aki szorosan mellette állt. Mintha arra számítana, hogy Alinda bármelyik percben elájulhatna. Vagy elmenekülhetne. Igazából mindkettőre volt esély.
– Hogy férjhez mész? – Kerry felhúzta a szemöldökét. – Ha nem tűnt volna fel, Ali, ebben a szép új világban nem mi döntünk a házasságról. Kizárólag annyi a te döntésed, hogy most teszed meg, vagy majd három év múlva, amikor kötelező lesz. Neked pedig most kell az anyagi biztonság, nem három év múlva. Miért ne használnád ezt ki?
Ez a magyarázat jóval józanabbul hangzott, mint amikor először beszéltek róla. Akkor Kerry szerelemről meg a tökéletesen hozzáillő párról magyarázott, most azonban csak az anyagiakat említette.
Kerry lassan két hónapja költözött el, és ugyan az egyetemen mindennap összefutottak, mindig beszélgettek is, de leginkább lényegtelen dolgokról. Az órákról, a közös ismerőseikről, a könyvekről, amiket olvastak, filmekről, amiket láttak. De a házasság-témát messzire kerülték. Alindának meg is felelt így. Egyébként is folyton ez járt az eszében, örült, hogy legalább Kerry társaságában kicsit megfeledkezhet róla. Közben észre sem vette, hogy a barátnőjére mennyire nem jellemző, hogy kerül egy olyan témát, amiről korábban képes volt órákat csacsogni.
Lehet, hogy a közös élet Briannel nem úgy alakult, ahogy Kerry remélte? Alinda tudta, hogy rá kéne kérdeznie, minden rendben van-e, mégsem tette. Most nem. Ha szembesül az igazsággal, képtelen lesz bemenni.
– Becsapom Gilbertet… – mormolta, inkább saját magának, mint Kerrynek.
– Miért csapnád be? Sejti, hogy nem szerettél bele első látásra. Szerintem neki ugyanolyan nyomós oka van a gyors házasságra, mint neked.
– Attól még gáz, amit csinálok. A pénz miatt megyek férjhez.
Alinda persze tudta, hogy Kerrynek igaza van. Gilbert leginkább marketingcélokból házasodik. Ő meg a pénz miatt. Mennyire siralmas! Újra felnézett az épületre; a falon fényesre pucolt ablakok sorakoztak, minden emeleten hat darab. Vajon melyik mögött van a házasságkötő terem? Alinda gyomra fájni kezdett, mintha elrontotta volna valamivel.
– Gyere, Ali! – ragadta karon Kerry, és a bejárat felé vonszolta. – Fél óra, és túl leszel rajta. Aztán ki tudja? Idővel talán megszereted.
Kerry nem hangzott túl meggyőzően, és Alinda nem is tudott hinni neki. Gilbert olyan más volt, mint azok a fiúk, akik eddig tetszettek neki. Nem kellemes vonású, érzékeny művészlélek. Túl magas, túl szigorú, az arcát meg mintha gránitból metszették volna, a szeme pedig rideg halványzöld. És az ő fejéből pattant ki az az elmélet, ami a házassági rendelet alapja… Ma pedig már egy fedél alatt kell éjszakáznia vele. Alindának most már nem csak a gyomra fájt, de a hányinger is kerülgette.
Hátrapillantott az utcára, amerről jöttek. Ez az utolsó pillanat, amikor még meggondolhatja magát. Amikor még elmenekülhet. Megérezte, hogy válaszúthoz érkezett az élete. Látta magát, ahogy két ösvény nyílik előtte, mindkettő sötét, keskeny, benövik a bokrok és a fák, képtelenség eldönteni, melyik hova vezet. Az egyik ismerősebb, hisz a pénztelenséghez, a kilátástalansághoz már hozzászokott, de a gyomra elszorult attól, hogy az egyetemi tanulmányai feladásával járna, ha ezt választaná. A másik teljesen idegen, és ezért ijesztőbb, de lennének lehetőségei, csinálhatná azt, amit szeret.
A józan esze a második lehetőséget súgta. Ám Alindát váratlanul elfogta valamiféle meghatározhatatlan balsejtelem. Érezte, hogy ha az esküvőt és Gilbertet választja, annak súlyos következményei lesznek. Olyanok, amikkel talán nem tud megbirkózni.
Kerry kinyitotta az ajtót, és betuszkolta rajta, félbeszakítva ezzel a gondolatait. Aztán az információs pultnál megérdeklődte, hová kell menniük. Alinda füle csengett és zúgott, alig hallott valamit a szavakból.
– A második emeleten lesz a szertartás – mormolta Kerry, és a felvonó felé irányította.
Alinda a lift oldalának dőlt, és a hátsó falra szerelt tükörbe nézett. Alig ismert magára. Az arca halottsápadt volt, a tekintete, amit Kerry halványarany szemhéjpúderrel emelt ki, rémült. Mint egy nyuszi, aki kénytelen önként odasétálni a farkas elé.
Felértek a második emeletre, és meglátták a házasságkötő termet. Alindát ekkor érte az első meglepetés. A két oldalra rendezett székeket ugyanis csinos halványrózsaszín szalagok díszítették, közöttük rózsaszirmokkal romantikusan teleszórt ösvény vezetett az asztalig, amin gyönyörű virágdísz pompázott.
Aztán a második meglepetés a teremben ücsörgő rengeteg ünneplőbe öltözött ember volt. Alinda arra számított, hogy a tanújaikon és az anyakönyvvezetőn kívül senki más nem lesz itt. Idegességében összekeverte volna az időpontokat, és ez nem is az ő esküvőjük, hanem valaki másé?
Már épp sarkon akart fordulni, hogy odalent a portán megkérdezze, mi történt, amikor mellbe vágta a harmadik meglepetés: Gilbert lépett ki a teremből sötét öltönyben, hófehér ingben. Még magasabb volt, mint ahogy emlékezett rá, sötét, göndör haját hátrafésülte a homlokából, az arcát simára borotválta. Áradt belőle az az erő, amit a hatalom táplált. Ijesztően nagy hatalma van! Emberek ezreinek az életébe szól bele a házassági törvény révén, Alinda pedig épp hozzá készül menni. A tény egy másodpercre teljesen lehengerelte.
– Minden rendben van? – kérdezte Gilbert, amikor odaért hozzájuk. Nem nyúlt a kezéért, csak összehúzott szemöldökkel pillantott rá, mintha meglepné, hogy itt van. Világoszöld szeme ugyanolyan hűvösnek tűnt, mint legelső alkalommal.
– Igen – motyogta Alinda, aztán Kerry felé intett. – Hadd mutassam be a barátnőmet, Kerryt, ő lesz a tanúm.
– Üdvözlöm – biccentett Gilbert udvariasan.
Alinda újra a terembe pillantott.
– Ki ez a sok ember?
Gilbert is hátranézett a válla fölött. A mozdulat idegességet sugallt, de az arcán nem látszott az égvilágon semmi, amikor visszafordult felé. Alig érintve a karját a folyosó egyik félreesőbb részére irányította Alindát.
– Statiszták – mondta halkan. – A minisztérium ragaszkodott hozzá, hogy felvételt készítsenek az esküvőnkről, marketingcélokra. Rosszul mutatott volna, ha nincsenek vendégek, ezért alkalmaztak pár embert.
Alinda azt hitte, rosszul hall.
– Azért szólhatott volna előre.
– Az első találkozásunkkor említettem, hogy lesznek ilyenek.
– De azt nem, hogy az esküvőnkön is.
Egy hosszú pillanatig némán bámultak egymásra, aztán Gilbert felsóhajtott.
– Bocsánatot kérek! Mondanom kellett volna, de elfeledkeztem róla. – A hangja nem tűnt túl sajnálkozónak, azt viszont Alinda készséggel elhitte, hogy tényleg elfelejtette, hogy ilyesmiről szólnia illene.
– Ha ezt tudom, akkor valami menyasszonyosabb öltözéket választok – mormogta, és széthúzta a kabátját, hogy a férfi lássa egyszerű, vajszínű, térd felett végződő kötött ruháját. Ez volt az egyetlen a szekrényében, ami kicsit is illett az évszakhoz és a férjhezmenetelhez.
– Ne aggódjon, szóltam, hogy gondoskodjanak ruháról is. Ott át tudja venni – mutatott Gilbert a közvetlenül mellettük nyíló helyiségre
Alinda benézett a nyitott ajtón. Egy alacsony asztal, pár szék és egy fogas volt csak odabent. A fogason pedig ott lógott egy gyöngyházszínű ruha.
Egyszerű volt, mégis előkelő, csupán a mellrészét díszítették csipkék, és a szoknya aljára meg a hozzá tartozó fátyol végébe szőttek ezüstfonalat. Alinda sosem látott ennél szebbet! Túl szép volt egy statisztákkal teletömött kamuesküvőhöz.
– Öltözzön át! – adta ki az utasítást Gilbert. – Szólok a barátnőjének, hogy segítsen. Aztán bent találkozunk. Gyorsan túl leszünk rajta.
– Igen – motyogta Alinda. Sejtette, hogy a férfi megnyugtatásnak szánta az utolsó mondatot, de ő csak még inkább úgy érezte, hogy sárba tiporják a házasság szentségét.
A következő óra homályos volt, mintha nem is vele történnének az események. Kerry segített felvenni a gyönyörű ruhát. Tökéletesen passzolt rá, de ezen már meg sem lepődött. Nyilván a Népességgyarapítási Intézet egészségügyi adatai között ott voltak a méretei is.
Alinda minden más alkalommal hercegnőnek érezte volna magát egy ilyen ruhában, most azonban csak egy szánalmas csalónak. Aztán besétált a terembe, próbált senkire sem nézni, próbált úgy tenni, mintha nem is lenne ott a sok ember, a kamerák, a fotósok, sőt még ő maga sem.
Az anyakönyvvezető szavaiból semmi sem jutott el az agyáig, dermedten vett részt a színjátékban. Hagyta, hogy Gilbert az ujjára húzza a gyűrűt, amin vésett indák és virágok tekergőztek, a virágminták közepét apró zafírnak és smaragdnak látszó kövek díszítették. Valószínűleg ez is a színjáték része, gondolta Alinda, a felvételen nem csak neki, a gyűrűnek is jól kell mutatnia. A gyűrűre bámult az ujján, nem bírt Gilbertre nézni, és le merte volna fogadni, hogy a férfi sem nézett rá egyetlen pillanatra sem.
Aztán eljött a szertartás vége, és ő ott állt Gilberttel szemben, kínosan tudatában annak, hogy most kellene megcsókolniuk egymást, de ezt már képtelen volt eljátszani. Ijedten nézett fel a férfira, aki immár a férje volt. Szabadon megcsókolhatja, megérintheti, és meg is fogja tenni. A kamerák miatt muszáj is neki. Alinda lábai kővé dermedtek, pedig ő futni, menekülni akart. Nem akarta a csókot, főleg nem ennyi idegen ember és a kamerák előtt, ám tudta, hogy nincs választása.
Mélyen beszívta a levegőt, mintha a tengerfenékre merülne le, és próbált felkészülni az ismeretlenre. Gilbert azonban meglepte. Nem is tett kísérletet arra, hogy szájon csókolja, hanem egyetlen pillanatra a karjaiba vonta, és még annál is röpkébb időre a homlokára simította az ajkát, majd azonnal elengedte.
Alindának felocsúdni se nagyon volt ideje a történtekből, máris a kezébe nyomtak egy pohár pezsgőt. Koccintott Gilberttel, Kerryvel, és a tökéletesen ismeretlen emberekkel, közben igyekezett boldognak látszani, vagy legalábbis nem olyan zavartnak és ijedtnek, mint amilyennek legbelül érezte magát.
Kiválasztotta hát az ösvényt. Vagy az ösvény választotta őt? Nem tudta a választ. Abban viszont biztos volt, hogy bármi is vár rá az út végén, most már nem kerülheti el.
Legyél az oldalam rendszeres olvasója, hogy soha ne maradj le az új bejegyzésekről:
Ha szeretnéd egyben elolvasni az egész történetet:
FairBooks Kiadó - nyomtatott - UTOLSÓ PÉLDÁNYOK!
FairBooks Kiadó - e-könyv:
További lelőhelyek:
Vásárolj nyomtatott könyvet a FairBooks Kiadótól,
és ezen a héten AJÁNDÉKBA kapsz mellé egy ITÁLIAI REJTÉLYEK kötetet:
MOST CSAK 990 FT!
MEGJELENT!
A Rózsakői rejtélyek befejező kötete már megvásárolható:
FAIRBOOKS: A Kristály Villa titka
LIBRI: A Kristály Villa titka
BOOKLINE: A Kristály Villa titka
LÍRA: A Kristály Villa titka
KÖNYVTÜNDÉR: A Kristály Villa titka
ÁLOMGYÁR: A Kristály Villa titka
BOOK24: A Kristály Villa titka
OLVAS.HU: A Kristály Villa titka
Ha csak attól a férfitól számíthatsz segítségre, aki gyűlöl, a következmények beláthatatlanok…
Rády Emma tíz évvel korábban bosszút akart, ami azonban halállal végződött. Ugyan a börtönt megúszta, és új életet kezdett Rózsakőn, de a múltja továbbra is kísérti. Aztán egy éjjel bántalmazás hangjait hallja a szomszédból, és elhatározza, hogy nem hagyja annyiban. Hisz a saját bőrén tapasztalta, milyen az, amikor mindenki hátat fordít a családon belüli erőszak áldozatainak. Ám aki a segítségére lehetne, teljes szívéből gyűlöli.
Újvári Péter főhadnagy élete tönkrement. Megkeseredett és magányos Emmának köszönhetően. Amikor a nő felbukkan, minden erejével el akarja utasítani a kérését, és messzire akarja kergetni magától, nem csupán azért, amit Emma egykor vele tett. Hanem a mocskos és teljesen helytelen vágy miatt is, amit a nő iránt érez. De túl mélyen gyökerezik az ösztöne, hogy segítsen a bajba jutottakon.
Péter kénytelen-kelletlen nyomozni kezd, és Emmával olyasmire bukkannak, amire egyáltalán nem számítottak: Rózsakő eddigi legelborultabb gyilkosára. De vajon lehet esélyük ellene? És a gyűlölet tényleg átalakulhat szerelemmé, vagy ők ketten együtt még a gyilkosnál is nagyobb káoszba fullasztják Rózsakőt?
HA VALAMI KÜLÖNLEGESRE VÁGYSZ:
Két sorozat - két nyomozó - egy őrült kaland.
Olvasd el Tristan (Felföldi rejtélyek) és Ben (Rózsakői rejtélyek) közös nyomozását:
.jpg)
FairBooks webshop: Vérbeli detektívek - nyomtatott, Vérbeli detektívek - e-könyv
Olvass bele a regényeimbe, és menj biztosra:
Ha tetszett, itt tudod megvenni a könyveket nyomtatva és elektronikusan is:
FairBooks Kiadó (akár dedikálva is)
.JPG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése