Boldogságra kényszerítve - 26. rész

A csütörtök délutáni művészettörténet óra kínszenvedés volt. Alinda csak azért ment be, mert nem akart hiányozni, de közben alig bírt egy helyben ülni, és egyáltalán nem tudott Landon professzor előadására figyelni.

Rendhagyó évértékelő

Sokat gondolkodtam azon, hogy idén írjak-e évértékelőt. Egyszerűen azért, mert a sok jó dolog mellett több kevésbé jó is történt - és most ezzel finoman fogalmaztam.

Tudom persze, hogy sokan az ilyen bejegyzésekben kizárólag a pozitívumokra, az elért eredményekre koncentrálnak, de én egyszerűen nem tudom elhallgatni a rosszakat sem, mert az hazugság lenne. Az én felfogásom szerint legalábbis mindenképp.

Szóval vigyázat, mert most egy teljesen őszinte évértékelő jön! Csak akkor olvassátok tovább, ha nem zavar benneteket, hogy az írói létet nem csupa rózsaszínben fogja bemutatni, hanem a néha bizony a csúnya valóságában.