5 tanács, hogy könnyebben írj negatív kritikát magyar szerző könyvéről

Mindig elszomorodom, amikor azt olvasom vagy hallom, hogy magyar szerző könyvéről inkább nem írnak az olvasók véleményt, nehogy megbántsák. Pedig szerintem kellenek a vegyes vélemények, és a negatív kritikát is meg lehet fogalmazni úgy, hogy az ne legyen bántó. Én az alábbi öt tanácsot szoktam követni. Nem csak magyar, de külföldi írók könyveinél is, mert nagyon hiszek abban, hogy bármilyen véleményt le lehet írni úgy, hogy közben kedvesek és emberségesek maradunk.

1. Nem a kritika tartalma a bántó, hanem a hangneme

Az írók többsége tisztában van azzal, hogy fizikai képtelenség olyat írni, ami csupa pozitív véleményt kap. Nem is várják el, hogy az összes olvasó szeresse a könyvüket. Ezért egy korrekten megfogalmazott kritika nem fogja zavarni őket. Netán még el is gondolkoznak rajta. A gúnyolódás, a kifigurázás, a szándékosan sértő hangnem viszont bántó lehet.

2. Attól, hogy nem tetszik, nem biztos, hogy rossz

Az olvasás, a könyvek megítélése nagyon szubjektív élmény. Nehéz eldönteni, hogy ha valami nem tetszett – egy karakter, egy fordulat, egy jelenet, az érzelmi szál, a háttér stb. –, az tényleg olyan hiba, amin javítania kellett volna az írónak, vagy egyszerűen csak az adott olvasó ízlésének épp nem felelt meg. Ezért mindig jobb úgy fogalmazni, hogy mi nem tetszett a könyvben, mint kijelenteni, hogy az adott könyv rossz. (Nyilván vannak kivételek, a könnyen kiszúrható hibák, pl. helyesírás, központozás, tárgyi tévedések stb.)

3. Véleményszendvics

Kutatások szerint, ha a negatívum két pozitívumba van „csomagolva”, könnyebben emészthető. Azaz ha olyan részei is vannak a könyvnek, ami tetszett, akkor érdemes azzal kezdeni, illetve azzal zárni a kritikát, és középre tenni a negatív észrevételeket. Ez a módszer egyébként nem csak a könyves világban, de bárhol máshol is jól működik. Főleg ha szemtől szembe kell elmondanod valakinek a véleményedet a munkájáról. Az is sokkal könnyebb lesz így.

4. Ne az írót minősítsd, hanem a művét

Sokszor előfordul, hogy nem is a könyvet minősítik egy véleményben, hanem az író személyét. Pl. dark romance-t ír, akkor biztos beteges hajlamai vannak; ha gyakran ír hasonló karaktereket, akkor ahhoz a típushoz vonzódik; ha épp nem tetszik a könyve, akkor tehetségtelen, és így tovább, hosszan lehetne sorolni. Miközben egy könyvből megítélni az íróját képtelenség, és nyilván az író számára sokkal kellemetlenebbek az ilyen személyére tett megjegyzések, mint bármely kritika, ami a könyvére érkezhet.

5. A vélemény csak 50%-ban szól a műről, a másik 50%-ban a vélemény írójáról

Egy kritika legalább felerészt az olvasót mutatja be. Hogy milyen ember, milyen preferenciái vannak, hogyan éli meg a könyvet, hogyan viszonyul egy-egy szereplőhöz, és ezt hogyan tudja kifejezni, de még az aktuális lelkiállapot is megjelenik egy-egy véleményben. Ez persze teljesen rendben van így. A könyv mellé kell az olvasó is minden tulajdonságával, megélésével együtt, és kettőjükből tevődik össze az olvasmányélmény, majd a kritika. Csak jó, ha ez tudatosul. Sokkal egyszerűbb így megírni, és fogadni is a kritikát.

A további írással, olvasással kapcsolatos cikkeimet elérheted innen: BLOGTÉRKÉP

Legyél az oldalam rendszeres olvasója, hogy soha ne maradj le az új bejegyzésekről:

Feliratkozás

Tematikus könyvcsomagok bevezető áron: